"... És foglalkozz a szent tanokkal, a tudománnyal, éjjel és nappal."  *
Búcsú Prof. Staller Tamástól

Jonatán, Dávid felé fordulva mondja a klasszikus mondatot:

"… hiányozni fogsz, mert üres lesz a helyed…" Sámuel I.20.18

Néhány perccel a temetőbe indulásunk előtt még bementem az egyetemen a szobájába.

Természetesen minden változatlan…

Asztalával szemben egy Jeruzsálem kép, s rajta egy idézet:

 
"Keressétek Jeruzsálem békéjét!" Zsoltárok 122. 6.

Mellette egy idézet az Atyák traktatusából.

"Ki tekinthető gazdagnak?" És a rá adott felelet:

"Az, aki megelégszik azzal, ami néki jut itt a földi életben."

Az asztalától jobbra, egy klasszikus, mindannyiunk által oly sokszor citált mondat:

"... És foglalkozz a szent tanokkal, a tudománnyal, éjjel és nappal."

Az asztalán filozófiai zárótételek, és a centrumban lányának és két unokájának a fényképe.
Életének tartópillérei az imént említett argumentumok. 

Drága Barátunk!

Prof. Dr. Staller Tamás, aki zsidóságunkban az   nevet viselted, fájó szívvel búcsúzunk Tőled. A baráttól, a kollegától, gyermekkori álmok osztályosától, akivel évtizedek élmény anyaga kötötte össze a búcsúztatót, és a jelenlévők közül nagyon sokakat.

S az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemet, ahol - valamivel több, mint másfél évtizede - otthonra talált, ahol második családját kereste.

Drága Tamás!

Itt hagytál bennünket.
Keressük a szavakat, nehezen törnek ki lelkünkből a gondolatok. Képek rajzolódnak ki Rólad, amelyek mutatják szellemi életművedet. Apró pillanatok, amelyek áthálózzák azt a 67 évet, ami néked e földi életben adatott.

Régi, nagy múltú zsidó család sarja, felmenői között folyóirat-alapítók, újságalapítók, a Révai Lexikon munkatársai találtattak.

1945. május 8-án született.
Egy nappal a Győzelem Napja előtt.

Ahogy ránéztünk, ahogy ismertük, igen, ő egy holokauszt túlélő volt. A maga fájó, emberi mivoltában, gyakori szomorúságával, csendességével.
Halk, emberi attitűdjével, mély bölcsességével, tudományosságával. Hallgatók iránt érzett nagy szeretetével.
A tudomány iránti alázatával… és mindezt még folytathatnám.
Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és életének utolsó másfél évtizedében a rajongásig szeretett OR-ZSE rektorhelyettese, szakfelelőse, tanszékvezetője, doktoriskolájának irányítója volt

Nekünk egyszerűen a TAMÁS.
Határozott névelővel, és csupa nagybetűvel.
Egy olyan ember, akit megviselt az élet. Szörnyű, kegyetlen gyermekkor, majd, fáradtságot nem ismerő fizikai munkák után felvették az egyetemre.

Több diplomát szerzett.

Előttem egy kép.
Talán 12-13 évvel ezelőtt lehetett, közvetlen munkatársaim jól emlékeznek rá, a Magyar Tudományos Akadémián volt kandidátusi védése. Ott volt lánya, Judit, egyedül.
És mi, az OR-ZSE-ról, "a családja". Vele szemben az ítészek, akik másfél évtizedig nem engedték, hogy letegye a kandidátusi vizsgáját... 
Vajon miért?

Felvillan egy másik kép, 1967-ből, a Frankel Leó utcai zsinagógából. Áldott emlékű Dr. Geyer Artúr főrabbi tanított bennünket hittanra, a Biblia szeretetére. Egyik este megjelentek a pribékek, és sokunkat, többek között őt is, elvitték.
Vallatták, kínozták, összeesküvés gyanújával.
Pedig mi semmit nem akartunk, csak egyszerűen Bibliát tanulni.
Egyszerűen megismerni az istenhitet…Akkor, azt is büntették.


Újabb kép:
Rohan Gödöllőre, hogy le ne késse az óráját.
Rohan az Akadémiára, hogy konzultáljon.
Rohan a Rektori Tanács ülésére, hogy nehogy hiányozzon.
Mindig kicsit elkésett.
De mindig megvártuk.
Hallgattuk bölcs szavait. Az építéshez kreatív beszélgetések kellenek.
Tudós ember, a tudós ember magányosságával.

Néhány címet idézek munkái közül:
Környezetfilozófia (Ökofilozófia).
Bevezetés az izraeli filozófiába.
Baruch vs. Benedictus. A Spinoza jelenség.
Menekülés az emlékezetbe: a zsidó Koestler tudásszociológiai portréja.
Zsidóság és filozófia: történeti vázlat.
Judah ha-Lévi. A judaizmus, mint poézis és mint antifilozófia.
Az Európai Unió - humánökológiai gyökök, stb…

Az utóbbi évtizedekben egyértelműen a filozófia iránti érdeklődése és elkötelezettsége méltó örökösévé tette a nagyoknak. Hevesi Simonnak, Hevesi Ferencnek, Kiss Arnoldnak, a modernkori zsidó polgári filozófia egyik elfelejtett, de zseniális képviselőjének, Szemere Samunak.
Az ő tanszéküket vezette, irányította...

Befejezésül ismét egy kép: szombat este, mocáéi sábátkor mentünk haza, amikor megszólalt a mobiltelefon, s rajta a kiírás nagy betűkkel STALLER.
Felvettem a telefont.
- Szervusz Tamás, parancsolj..!
A másik oldalon a lánya szólalt meg remegő hangon: az apám meghalt…
Az ő telefonjáról hívott…

Elvesztettük a példaképet, a barátot, a nagyszerű oktatót, a kiváló családapát, a nagypapát. Egyike volt korunk útmutatóinak.

S akkor most Judit, néhány szót hozzád szólok!
Egyetlen gyermeke vagy, életének az igazi értelme. Ahogy rólad beszélt, úgy soha senkiről. Annyi szeretettel, annyi gyönyörűséggel. Mindig azt mondta, neki van a világon a legszebb és a legokosabb lánya.
Én tudom, hogy egyike a legjobbaknak is
Őrizd az emlékét!

Hangozzék el a búcsú szava.

Búcsúztatom lányától, Judittól és férjétől, Matthiastól. két unokájától. Búcsúztatom lányának édesanyjától, Adler Ágnestől és annak testvérétől, Székely Pétertől, Leisz Györgytől, azaz Ágnes unokatestvérétől, Ilkától, aki hosszú évek óta a segítője volt.

Búcsúzik tőle az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Egyetemi Tanácsának összes tagja, Rektori Tanácsának tagjai, Hallgatói Önkormányzata, oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói, a zsinagóga hívei, akik vele együtt imádkoztak a mindenható Úristenhez.
Búcsúzik tőle a Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetségének vezetése, aki méltó elismerésben részesítette életében és halálában egyaránt.

Hadd olvassam fel a Szent István Egyetem reprezentánsainak kondoleáló szavait:

"Mély megrendüléssel, őszinte baráti és kollegiális szeretettel, szívünkből kitörölhetetlen hiánnyal búcsúztatjuk Staller Tamást, a Szent István Egyetem, az egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, Társadalomtudományi Intézete, Filozófia és Kultúrtörténet Tanszéke, az intézet társtanszékei, az Oikosz és Logosz Folyóirat szerkesztőbizottsága, az Agrárkommunikációs és Agrártechnikai Kutatóközpont munkatársai, kutatók és oktatók, szakmai barátok, kollégák, pályatársak, hallgatók. Búcsúztatja továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Filozófiai Társaság."

"A mélységből szólunk hozzád" Zsoltárok 130. 1.

Drága testvérünk, ki most Istenhez térsz meg, fogadd tőlünk az őszinte, szívből jövő szavakat.

Mindenható Istenünk, hallgasd meg hozzád szóló fohászunkat. Hozzád emeljük tekintetünket, és kérjük a segítséged. Fogadd magadhoz a mi drága testvérünket, és adj néki csendes pihenést, és örök nyugalmat.

"Az örökkévaló adott, és az örökkévaló vett magához."
Jób 1.21.

Életedért, hűségedért, odaadásodért és barátságodért legyen áldott a Világ Alkotójának, a Mindenható Úristennek szent és magasztos neve.

Szeretetre méltó emlékedet kegyelettel, hűséggel megőrizzük!

* Elhangzott 2012. október. 16.- án, Staller Tamás temetésén

SCHŐNER ALFRÉD