120 éves a szolnoki zsinagóga

Elhangzott: 2019.05.19.-én Szolnokon.

 

Miről ismerszik meg egy zsinagóga?

Ki tervezte? Nyilvánvaló.

Kik voltak az adományozók, a szponzorok? Egyértelmű.

Milyen korban épült? Kétségkívül.

Mindezek összessége, ha analizálás tárgyát képezi, körvonalaiban kirajzolódik a zsinagóga építésének történelmi háttere.

Az elmúlt évtizedek magyarországi irodalomtörténete, művészettörténete, művelődéstörténete igen sok kötetet publikált a magyarországi zsinagógákról. Ezekben a könyvekben részletes analízist találunk a zsinagógák építésének történeti hátteréről, fejlődéséről, múltjáról és – adott esetben – jelenéről. Én most egy újabb szempontot, adalékot szeretnék hozzáadni az eddigi publikációk sorához, azaz, milyen külső és belső feliratos üzenetekkel bírnak a zsinagógák. A világon szinte minden zsinagóga hordoz valamilyen ars poeticát, amelyet vagy a bejárati portál, vagy a frigyszekrény fölé írtak egykori elődeink.

 

  Baumhorn Lipót mellszobra a zsinagóga előtti parkban

 Három zsinagóga feliratát említem röviden. E templomokban az a közös, hogy mindegyiket a magyarországi építészettörténet, egyik kiemelkedő alakja Baumhorn Lipót építette, aki 1860-ban született Kisbéren. Szolnok az egyetlen hely ma Magyarországon, ahol a zsinagóga előtt áll egy bus-t, amely Baumhorn Lipótot ábrázolja.

Baumhorn a magyarországi zsinagóga építészet legnagyobb személyisége. Épített és újjáépített zsinagógákat. Szinte elképzelhetetlenül nagy a szám: 24-25 zsinagóga fűződik a nevéhez a történelmi Magyarország területén.  

Három zsinagógát választottam mai előadásom témájául, közülük a harmadikkal kezdem, amely Újpesten, Budapest IV. kerületében található. Baumhorn Lipót 1908-09-ben álmodta újra és valósította meg. A zsinagóga külső oromzatára Jesája könyvének idézetét

 

כי ביתי בית תפילה יקרא לכל העמים

 

 ”Házam az imádság házának neveztessék minden nép számára”, Jesája 56.7.

 

A korszak vezetői az univerzalitást hirdető gondolatot írták a zsinagógára.

A második, mely számomra talán a legkedvesebb, a világ egyik legszebb zsidó temploma a szegedi zsinagóga. Az épületet 1903-ban avatták fel. Ahogy a zsinagógába lépünk a frigyszekrény előtti felső íven a Szentírás szavai találhatók:

 

ואהבת לרעך כמוך 

„Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.”, Vájikrá 19.18.

 

Ezt a mondatot nem is kell interpretálni. Ha mégis, én egy bibliai idézetet választok a szeretet kifejezésére:

 

שנאה תעורר מדנים ועל כל פשעים תכסה אהבה

A gyűlölet, perlekedést támaszt, de mindent beboríthat a szívből jövő szeretet.”,  Mislé 10.12

 

S a harmadik épület.

1898-ban, 120 évvel ezelőtt épült fel a szolnoki zsinagóga. Mindig, amikor ide belépek, egy kicsit úgy érzem, otthon vagyok.

Csak a hívek hiányoznak.

Persze Újpestről is és Szegedről is. Újpestről, ahonnan több mint 18 000 zsidót elvittek, és meggyilkoltak Auschwitzban. Szegedről 5000 zsidót deportáltak. Szolnokról 890-et.

Összesen, majdnem 25 000 lelket…

Belépve a szolnoki zsinagógába, kerestem a szentírási üzenetet. Nem találtam! Az egykori feliratot, a zsoltárok mondatát „lemeszelte” a történelem. Varga Béla monográfiájában A szolnoki zsidóság története című könyvében azonban megtaláltam a zsoltárköltő mondatát. Íme, az archív felvétel:

 

A zsinagógában, amikor tekintetemet feljebb emeltem, az egykori frigyszekrény fölött megláttam a két kőtáblát.

A tíz igének a mi világunkban a két nagy világvallásnál, a zsidóságnál és a kereszténységnél alapvető fundamentum értéke van. A tíz igének, amelyet 1898-ban véstek fel, ma, a rekonstruált állapotában, egy kis szépséghibája van.

Ez a tízparancsolat csak öt parancsolat!

Jobb oldalon a mózesi első öt ige látszik, a baloldalon ugyanaz az öt! A másik öt ige valahogy eltűnt…?

A hiátust mielőbb pótolni kell!

 

Kétszer az első öt ige…

 

A 20. század közepének egyik kiemelkedő jeruzsálemi rabbija, Ávráhám Jichák Cook mondatát idézem:

Vannak olyan emberek, akiknek kőszívük van, és vannak olyan kövek, olyan épületek, amelyeknek mélyén, falaiban emberi szív dobog.

Reménykedem, hogy az emberi lélek és a vox humana, szólal meg itt továbbra is e zsidó templom utódában, a mai profán épületben, a Művészetek Palotájában, a képzőművészet házában.