Könyvek

SCHÖNER ALFRÉD

A DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA

Budapest 1989

A felvételeket készítették: Bobella Tamás, Erdei Péter és Gábor Viktor

A kötetet tervezte: Haynal Kornél Felelős kiadó: MIOK Kulturális Központ Készült az OPTIMUM Kiadó gondozásában

Felelős vezető: Herskovits György ISBN 963 02 6937 6

892409  Révai Nyomda. Budapest Felelős vezető: Horváth Józsefné dr.

E kiadvány létrehozói a könyv bevételét a Dohány utcai zsinagóga rekonstrukciójára ajánlják fel

The compilers of this publication offer the receipts from this book for the reconstruction of the synagogue of Dohány Street

TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK ELŐTÖRTÉNE­TÉBŐL. A XVIII. században a magyar zsidóság életében a vezető szerepet két régi közösség, Óbu­da és Pozsony tölti be. Az 1800as években azon­ban két generáció elég, hogy az elsőséget úgy de­mográfiai, mint egzisztenciális helyzet és kulturált­ság tekintetében Pest vegye át.

Első adatunk a Pestről származó Saulról van, aki egy budai, hasonló személynevű hittestvérével együtt, Székesfehérváron telepszik meg és itt a he­lyi káptalan IV. Béla kiváltságlevelének hitelesíté­sére kéri. Pesten a török hódoltság idején is talá­lunk zsidókat, azonban 1686tól kezdve, mintegy 100 esztendőn keresztül még nyomuk sincs. A történettudomány ezt azzal indokolja, hogy a sza­bad királyi városok féltek a zsidók kereskedelmi és

ipari konkurenciájától. Pest városában az 1727ben tartott zsidó összeírás jegyzőkönyve így fogalmaz a városról:

„ . . . sőt még azt se tűrjük, hogy itt bárki is megháljon, kivéve szükség esetén, vagy ha éjszaka rájuk tör, vagy a királyi táblánál elintéznivalójuk akad.

A város a XVIII. század utolsó harmadáig zsidókat nem hajlandó befogadni. Azonban 1783. március 31én II. József császári rendelete megszünteti e — hi­vatalból is érvényben levő — előítéletet. Letelepedésük immár megengedetté vált a sz. k. városokban, a kivételt csak a bányavárosok jelentették. így kerül­tek a zsidók Pestre, elsősorban a Terézvárosba és a Belvárosba. A hivatalos összeírásból tudjuk, hogy 1787ben tizennégy ún. „megtűrt” és 114 „telepes” élt a Duna baloldalán.

Ugyanebben az évben már első imaházuk is megalakult a mai Majakovszkij, az egykori Király utcában, a Hauslerféle majorságban.

1826ban felavatták a bécsi hitközség reprezentatív zsinagógáját. A pesti zsi­dók közül többen jártak a császári fővárosban és az ottani zsidó templom mély benyomást tett rájuk. Ennek hatására vezetik be a megreformált istentisztele­tet a Király utcában, a „Fehérlúd” házban levő templomban. Ezt cultustem pelnek nevezték el, ahol kórus kíséretében, tehát módosított formában tar­tották a szertartást. Ez azért fontos, mert innen már egyenes az út a Dohány ut­cai zsinagóga liberalizált, és meghatározó módon modernizált istentiszteleti rendjéhez, amely olyan épületben történt, amely külső és belső megjelenési formájában stílusteremtő erővel bírt.

A zsinagógaépítés előzményéről 1901ben megjelent, Tenczerdijjal jutalma­zott pályaművében így ír Büchler Sándor:

„A telek, melyen a hatalmas és díszes voltával imponáló templom felépült, bá­ró Baldácsy Antalnak képezte valaha tulajdonát. A rajta levő házat a hozzá

tartozó kerttel a báró 1837 május 14én harminczkét esztendőre adta bérbe a hitközségnek, mely ugyanekkor 47.000 pengő forintot és 50. cs. kir. aranyat tábláztatok rá. A zsidók örök áron szerették volna megvásárolni, de ennek meggátlójaaz volt, hogy egyes sz. kir. városokban, köztük Pesten, a zsidók eb­ben az időben tulajdonilag még nem szerezhettek ingatlanokat. A pestiek szi­gora következtében bérházakban, nagy költség fej ében kellett vallási és cultu rális intézményeiket elhelyezni. Hiába folyamodtak 1812ben, hogy engedtes­sék meg nekik zsinagóga, iskola építésére szolgáló terület megvásárlása, kéré­süket elutasították. Hasonló próbálkozásuk 1825ben ugyancsak sikertelenül járt. ”

Az eladás, ill. bérbeadás körülményéről így szól Szabad Királyi Pest Város Ta­nácsának bizonyítványa:

„Szabad Királyi Pest Város Tanácsának ezennel bizonyítja: hogy a kebelbeli házak s mindennemű földek bevallására és az átírások eszközlésére tanácsilag rendelt Biztosság hivatalos jelentése szerint 1844dik esztendei június 28dikán ugyanazon Biztosság előtt következendő átírás tétetett légyen:

A helybeli izraelita Község nevében ennek elöljárói Oestreicher Dávid, Sterr Josef és Breisach Hermán árvák attya kérik a Teréz külvárosi dohány utzában 376 sz: a: fekvő házat, mely 1801 február 21. Méts: Baldaccy Antal, s neje szül: HunyadyAnna bár óné Ő nagyságok nevére Íratott át, s mellyet a nevezett község 1837évi május 14kén költ zálog, s illetőleg adás vevési szerződés szerint tisztelt Ő méltóságoktól 47.000 ft és 50. cs. kir. aranyért meg vett, Ő cs. Kir. Apóst: Felségének a N.M.Magy. Kir: helytartó tanács által 1843 Szt. Mihály hó 5kén 32247 szám alatt intézvényezett, legkegyelmesb engedelme, s erre múlt évi Octóber 27kén 14036 szám alatt költ tanácsi végzés, nem különben a f. évi június 26kán 9185 szám alatt költ törvényszéki határozat következtében a helybeli Izraelita Község nevére átíratni, mely is a fenttisztelt KSz. Intézmé­nyében foglalt feltételek alatt az érintett israelita Község nevére átiratik: misze­rint ezen házat, s annak telkét a vevőisraelita Község csupán csak isteni tiszte­letre, s oskolai czélra használhassa, az ott most már létező, vagy ezután építen­dő épületbe semmi hasznot hajtó keresetét, t.i. mesterséget, korcsmáltatást, húsmérést, avagy kereskedést ne gyakoroljon, s ne gyakoroltathasson, ott bolt ne nyittatthassék s a többször mondott község, nem csak ezen háztól járandó közadót évenként fizesse, hanem 25 esztendő forgása után az ezen háztelkétől s rajta találtatandó épületeknek becsárától, a telekhivatali pénztárba kijárandó taksákat, saz úgy nevezett Kandemiális Árokat mindannyiszor megfizetni tar­tozzék . . .

Szepessy Ferencz s.k. Polgármester Feszi Anguszto s.k.

Aljegyző”²

Szabad Királyi Pest Város Tanácsának 1844. évi jegyzőkönyve szerint (X. könyv 368. szám) ez év június 28án a fent említett telekhez hozzácsatolták Nefsi Péter és felesége „Teréz Városi sip Utczában” levő telkét. Ezt az ok­mányt is Szepessy Ferencz Polgármester láttamozta és pecsételte le. Itt épült fel 1854ben a fiú és leányiskola, kiegészítve óvodával.

Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845ben döntötte el a templomépí­tést. Az az elv vezérelte őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszte­letben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni, orgona és énekkar alkalmazá­sával.

A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszi Frigyes bizánci stílusú épület­tel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8án Bayreuthban született és 1863. február 14én Gle ichenbergben halt meg. E német építész tanított a bécsi Akadémián. Munkás­ságát az eklektika iránti szeretet határozta meg, de sokat tanult az olasz rene­szánsz formanyelvéből is. Bécsben ő tervezte a zsinagógát, a Ringet és több bé­csi középületet. Magyarországon nevéhez fűződik a miskolci zsinagóga terve­zése.

A zsinagóga építéséhez 1854. július 30án fogtak hozzá azzal, hogy az e helyen álló, s korábban funkcionáló épületeket lebontották. Amikor Förster az épít­kezésektől távol volt, a munkálatokat Wechselmann Ignác vezette. 1859. szeptember 6án a zsidó nagyünnepek előtt ünnepi külsőségek közepette fel­avatták a templomot. A felavatást így örökíti meg a Nefelejts című folyóirat 1859. szept. 11i száma :

„ — A pesti izraeliták új imaházának felszentelése múlt kedden a legnagyobb ünnepélylyel ment véghez. Már korán reggel roppant számú kíváncsi közönség lepte el a dohányutczát, hol a szép zsinagóga épült. A meghívó jegyekkel ellá­tott vendégek 8 órakor egészen megtölték az imaház tágas helyiségeit, ¹/₂9kor vette kezdetét az érdekes ünnepély, melyre a híveken kívül megjelentek a Buda­pesten székelő hatóságok fejei, a tábornoki kar egy része, és számos vendég — valláskülönbség nélkül — az egyházi, polgári és katonai nevezetességekből. A karzatokon mint eleven tarka virágfüzér bájos hölgykoszorú foglalt helyet. Először is felolvastatott az építési okmány, azután a domború arany hímzéssel ékített zöld bársony függöny felgördült, a frigyláda aranyozott ajtai megnyíl­tak, és a helytartósági elnök úr, a jelen volt tábornokok, valamint az izraelita község elöljárói a szentélybe vonultak, hol az alapkő a szokásos kalapácsüté­sekkel letétetett. Most az új rabbi M e i s l tudor úr a fölszentelési imát mondá el, mit a kulcsok átnyújtása követett; e közben megzendült a pompás orgona, valalmint a férfi és gyermekkar melódiadús éneke. Az ünnepély legérdeke­sebb részét azonban a szent írásnak (Thora) afrigyszekrénybe történt elhelye­zése képezé. A főkántornak a közép hajó mélyéből kihallatszó érczes hangja je­lenté a menet közeledését, melyet a frigyláda előtt felállított énekkar

köszöntött. A község ifjabb tagjai, virágkoszorúzottfáklyákkal kezeikben nyi­tók meg a menetet, melynek közepén a szentírás vivői mozogtak előre. A szent tekercsek, melyekre az „Isten szava” van jegyezve, bársonnyal, vert ezüsttel, rubinokkal és gyémántokkal ékített foglalványokban voltak. Most ismét meg­nyíltak az aranyozott ajtók, és a pompás tekercsek elhelyeztettek a szekrény­ben. Erre a fő rabbi meggyújtotta az úgynevezett „ örök világot”, mely a men­nyezetről ezüst lánczokon lelógó csillagalakú lámpában fénylett. Végül az új és régi nyugdíjazott rabbi alkalmi beszédeket tartottak, s a közönség déli 11 órakor szétoszlott. Nem kevéssé emelé az ünnepély érdekességéta valóban szép zene, melyet ez alkalomra Friedmann főkántor és Wohler tanár urak szerez­tek...”

A templom avatása a város kimagasló eseményének számított. Erről így ír a késői krónikás :

„Amikor az ország legszebb és legnagyobb zsinagógája szent rendeltetésének átadatott, a költészet ragyogásá val teljes az a gyönyörű beszéd, mely ly el Meisel rabbi elbűvölte a pesti zsidó és keresztény közönséget. Azt a mélységes áhítatot, melyet Meisel virágos nyelvűprédikácziói a dohány utczai templom látogatói­ban mindannyiszor felkeltettek, fokozta az országoshírű Friedmann Mór az 1857ben megválasztott főkántor lélekemelő előadása, melyben a hang hatal­mával zsidó érzés és finom képzettség egyesül.

A zsinagógában a rendszeres isteniszteleteken kívül, több kiemelkedő ese­ményre is sor került. 1860. december 20án „zsidó—magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat.

1861. április 8án Széchenyi Istvánért, 1894ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést. Tragikus események színhelye is volt a templom.

A Tanácsköztársaság bukása után nem sokkal bombamerényletet előztek meg. Azonban 1931. április 3án már revolveres gyilkosság színhelye volt a „Dohány”. 1938. február 3án három kézigránátot dobtak a templomból kijövő hívek közé. A háború tobzódásának közepén, 1944ben mégis embe­rek ezreinek adott menedéket az imádság hajléka.⁵

DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA ÉS A KORA BELI MAGYAR MŰVÉSZET. A magyar művé­szet az elnyomatás idején, 1849 és 1867 között, a romantika korszaka. Ez az az idő, amikor az építé­szetben Pollack Mihály és Hild József már kevésbé tevékenykedik, és Feszi Frigyes, Hauser József és Gerster Károly neve kerül előtérbe. A szobrászat­ban Izsó Miklós, a festészetben Zichy Mihály, Than Mór, Wagner Sándor és elsősorban Mada­rász Viktor, valamint Székely Bertalan az, aki ma­radandót alkot.

A többi fejlett európai országhoz képest itthon a művészetnek nem volt elméleti irodalma. A holt­pontról való elmozdulást jelentős mértékben a ko­moly hagyománnyal és múlttal rendelkező szépiro­dalom és zene segítette elő. Arany János balladái,

Tompa Mihály versei hatottak az értelmiség gondolkodására, s egyben for­málták a közhangulatot. Ha szimbolikus formában, de mégis ébrentartották a negyvennyolcas eszméket. A nemzeti opera, a szimfonikus muzsika a magyar verbunkosokból merítette forrását, s ez alkotásra serkentette a képzőművé­szetet is.

Nemzeti művészetünk kezdete idején a XIX. sz. első évtizedeiben a polgárivi­lági építészet háttérbe szorította az egyházi építkezéseket. Ekkor pompában, méretben, egyszóval hatásában akarták túlszárnyalni az előző század alkotá­sait. A klasszicizmus e korszaka a letisztult formákat, a világos és egyértelmű belsőkülső szerkezetet, az építészeti fegyelmezettséget hangsúlyozta. Az ókori példák alapján, ezeknek nyomában, szinte utánérzéssel fejlődik a ma­gyar klasszicista építészet. A magyarországi zsinagógaművészetben e stílus­nak közismert megjelenési formája a Landherr András által épített, s 1843 ban felszentelt óbudai zsinagóga.

E korszakot követően, a hazai kapitalizmus kibontakozásának idején „Arany János az elveszett nemzeti eposzokat akarta újrakölteni. Ugyanúgy szándé­kozták egyes művészeink a nemzeti díszítő formákat is újra feltalálni. A régé­szeti ismeretek fejletlensége miatt azonban ez a törekvés sok nehézségbe ütközött. Ezek hiányában sajátos nemzeti eklektika alakult ki, amely a »kele ti« stílusokat, a bizánci, a mór és a román stílust akarta a magyar »vitézkötés­sel « egységbe ötvözni”.⁶

DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA HOMLOK­ZATA. A sima kváderezéssel felhúzott sarokriza litokat sokszögű háromnegyed oszlop fogja közre, melynek tetején egyegy kupola emelkedik. Az oszlopoknál úgy a torusz, mint a trochilusz szerke­zeti elemként funkcionál. Az alsó részben levő va­lódi boltozatot több rétegű, keleties, ornamentális díszítés tölti ki. A felső szinten levő, ornamensek kel borított ablaknyílást négy oszlop tagolja.

Az oszloplábak felett, az ablaknyílások alsó szint­jén és a fogazott párkánytag alatt a templom egész homlokzatán kőfonat húzódik végig.

A középrizalit alsó és középső egysége funckonális jellegű. Hat lépcsőn jutunk fel a díszes főbejárat­hoz, amelyet téglány alakú keret ölel. Mindkét ol­dalán egyegy félköríves záródású ablak biztosít

szimmetriát. A kapu felett bibliai idézet: „Vöászu li mikdás, vösáchánti bötochám.” „És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.”⁷ A csillaggal megjelölt betűk számértékének összege a zsinagóga építésének dátumát, az 1859es esztendőt adják ki.

A szentírási mondat feletti áttört, míves rózsaablak a belső tér egyik fő fény­forrása. A két szélen levő ablakok formájukkal a Tízparancsolat kőtábláit imi­tálják. Mintegy így is kihangsúlyozva az épület vallási jellegét.

A középrizalit legfelső zónája ritmikusan ismétlődő ablakokból tevődik össze. A világos és sötétebb tónusú téglák, anyagukból és elhelyezkedésükből adó­dóan teremtik meg a harmóniát.

A két minaretszerű kupolás torony mögött — középen — a háromszögű orom­zat tetején római számokkal ellátott két kőtábla díszeleg. A templom tornyai 43,61 méter magasak, a tornyokon levő — ma már sajnos nem működő — órák számlapjainak átmérője 1,34 méter.

A Dohány utcai templom a magyarországi zsinagógaművészetben stíluste­remtő szerepet töltött be. Ezt a hatást mutatta Knabe Ignác műve: a budai Öntőház utcai templom, amely a II. világháborúnak esett áldozatául. Temes­váron a Schulmann Ignác építette templom, valamint az 1869ben felavatott pécsi zsinagóga, Gerster Károly és Frey Lajos munkája. De hasonló stílusje­gyeket vélünk felfedezni az egykori debreceni, pozsonyi, malackai, jászberé­nyi, orosházi, békéscsabai, galgóci, kolozsvári, monori, újpesti (nemrégiben renovált), adai, székesfehérvári, nagyszombati és a nagyváradi ortodox temp­lomon is.

DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA HELYE A ZSINAGÓGÁI BELSŐ TÉR FEJLŐDÉSTÖR­TÉNETÉBEN. A zsinagóga szó a görög synagogé kifejezésből származik. Egyszerre az istentisztelet helye és tanház. Az utóbbira utal a II. világháború előtt, elsősorban északkelet Magyarországon is el­terjedt elnevezése: a „Schül”. Ez a jiddis kifejezés a német „Schule” szóra vezethető vissza, s arra a ren­deltetésre utal, amelyről a Dohány utcai zsinagóga építtetői és a Baldaccy család között kötött szerző­désben is szó van.

A Biblia utáni zsidó irodalom legnagyobb gyűjte­ménye, a Talmud, azt írja elő, hogy a templomot a város legmagasabb pontján kellett építeni. A ké­sőbbi évszázadokban, a Szentföldön kívül élő zsi­dóknak, templom építésére legtöbbször csak a vá­

ros szélén, vagy a városon kívül jutott hely. Ez a gyakorlat valósult meg a Do­hány templom esetében is.

Az ókorból Európában ránkmaradt épületek közül hadd emeljük ki a jugo­szláviai Stobiban feltárt zsinagógát, mely bazilikás jelleget mutat.

A középkori zsinagógák, például a prágai Altneu Schul, kéthajós, két centrális oszlopú épületek.

Itália zsinagógaépítészete más irányban fejlődött. Négy központi oszlop és kilenc keresztboltozat a jellemző stílusjegyük. Ez a forma jelentős mértékben hatott Magyarországon is.

A templom, mint mondottuk, tanház is, ahol a tér közepén elhelyezett tóraol vasóasztal a zsinagóga egyik legfontosabb helye. A székek elhelyezkedése is ezt mutatja. Mindegyiket a tóraolvasóasztal irányába állították. A XVIII. szá­zadban az egyenjogúság kivívása, az emancipáció, a liberalizációs törekvések a zsinagógák belső terében is éreztették hatásukat. Lényeges módosítások történtek.

„ Belső elrendezést illetően is nagy változást tapasztalhatunk : Mindenek előtt a három oldalfallal (dél, nyugat, észak) párhuzamosan felállított imaállványok (stender) helyett — amelyek a középen levő tóraolvasó emelvény irányában voltak elhelyezve — most már csakis keleti irányba néző padsorokat találunk. Ez az elrendezés most már nem kívánja mindenképpen a tóraolvasó emelvény középen történő elhelyezését, annál kevésbé, mert a modern építkezési mód, a vasbeton alkalmazásával, nagyobb térkiképzést és áthidalásokat is meg tud ol­dani a középen levő oszlopok nélkül is. így megjelenik az új forma, afrigyszek rény és tóraolvasó egyesítése, oltárszerúen a keleti főfalon. A tervezők már nem idegenkednek a bazilikajellegúháromhajós megoldástólsem”.⁸

A Dohány utcai zsinagóga tulajdonképpen bazilikális összetett tér. Nem más,

mint az őskeresztény bazilikák, a késő évszázadok bazilikáinak XIX. századi adaptációja. Maga a bazilikás térforma a római templomból fejlődött ki, oly módon, hogy a félkörös térbővítményt, az un. exedrát, elhagyták. A kapukat az apszissal szemben nyitották meg, így a templomba belépő ember elé tárult a templom meghitt hangulatot teremtő, alázatosságra nevelő, szerénységet követelő, varázslatos világa. Festmények, szobrok, mesteri fényhatások lenyűgözték a látogatót.

A Dohány zsinagóga belső terén is érezhető a nagy világvallás, a katolicizmus hatása. Pontosabban itt arra a visszahatásra gondolunk, amely úgy az ötvösségben, mint a könyvművészetben, vagy az építészetben egyaránt kimu­tatható.

Tulajdonképpen vane a zsidóságnak önálló művészete?

Annak ellenére, hogy az első monoteista vallásra immár több, mint háromezer esztendeje a nonfigurativitás és az etikájából adódó puritánság a jellemző, mégis beszélhetünk zsidó művészetről. Már az Ószövetség utal az első mű­vészre, Becállélra. Munkássága nyomán az ókorban kifejlődött az artisztikum iránti vágy. Mindkét jeruzsálemi Szentély, sőt már ezek megépítése előtt az ún. pusztai sátor külső építészete és belső berendezési tárgyai — a fennmaradt írá­sos és tárgyi dokumentumok szerint — művészi ízlésre vallanak.

A zsidóság eszmevilágától a „Ne csinálj magadnak faragott képet!” tiltó pa­rancsolat ellenére sem volt idegen a képzőművészet szeretete. A zsinagógái művészet alkotói Mózes diadalénekének költői megfogalmazású mondatára összpontosították erejüket: „Ez az én Istenem, hadd ékesítsem őt!” Ez az „ékesítés” vált művészetük forrásává.

A Dohány templom alkotói nem voltak zsidók! Olyan teret hoztak létre, amely a keresztény templom ismert szerkezeti elemeiből tevődik össze. Esz­mei tartalma van a rávezetőtér és a templombelső kapcsolatának. A hívőt a frigyszekrény felé invitálja a dinamikus hosszhajó.

„A palotabelsőket is hasonló módon komponálták meg, a király színe elé hosz szú folyosókon, galériákon, templomsorokon át járulhatott az alattvaló, maga a trónterem is hosszanti elrendezésű, esetleg félkörös, vagy szegletes ap­szissal, bejárata pedig a trónussal szemközt volt.

TEMPLOM BELSŐ TERE. A templom aulájába három kétajtós kapun juthatunk be, amelyekre a vaspontokkal díszített pántos szerekezet a jellem­ző. Az aulát három kupola fedi le, melyek közül a középső a legnagyobb. Ezeket ornamentális festés díszíti. A középső portál felett miniatürizált rózsa­ablakon szórt fény tör át.

A zsinagóga fő szerkezeti egységébe, a háromhajós belső térbe lépve a padlózatot mindenütt lebontó mozaik a szembetűnő. A geometriai formák azo­nos ritmusban lüktetnek.

Monumentális, lenyűgöző tér tárul elénk. A pad­sorok tengere elsöprő lendülettel invitál arra, hogy előbbre, a hely vallási szempontból leglényegesebb része, az Áron Hákódes, a — Feszi Frigyes készítet­te — Frigyszekrény felé közeledjünk. A középső

úttól jobbrabalra férfiak helyét találjuk. A második világháború befejezése óta a két oldalhajóba már asszonyok is ülhetnek. Rendeltetéséből adódóan azonban az első és a második emelet volt az, ahol a nők foglaltak helyet. Na­gyünnepeken, amikor zsúfolásig megtelik a templom, a régi ültetési rend a do­mináló.

A padokat ittott fémfeliratok ékesítik. Rajtuk nevek. Ezekkel azokra a sze­mélyekre emlékeznek, akik a templom építéséhez, karbantartásához nagyobb

összeggel járultak hozzá. Ezek az ún. örökülések.

A hosszanti térben két, hatalmas félköríves záródású vasoszlop emelkedik. Ezeken nyugszik a tetőszerkezet. Negyvenöt egységből áll a kazettás mennye­zet, ahol a geometrizáló minták szerény díszítő motívumként jelennek meg. Jelenlegi állapotukat jelentős mértékben befolyásolta a történelem vihara. Az alsó szinten és az első emeleten a falsíkot félköríves záródású ablaksor töri

át, amelyekben visszatérő motívum a kék háttérből szinte kiugró hatágú Dávid csillag. A második szinten mindkét oldalon, háromhárom nagyméretű rózsa­ablakon árad be a fény, megteremtve a meghittség hangulatát.

Az első oszlopoknál áll a katolicizmus hatását mutató, csigalépcsővel ellátott, impozáns oldalszószék. Elhelyezésük indokolt, mert a hatalmas templomot csak innen lehet „bebeszélni”.

A keleti falon, az oltárrész előtt, félköríves formában, a hely szentségére zsol­táridézet hívja fel a hívők figyelmét.

„Mimizrách semes ád mövoo, möhulál sém Adonáj. ”

„Napkelettől napnyugtáig legyen dicsérve Isten magasztos neve. ”¹⁰

E mögött emelkedik az összetett térkonstrukciójú „szentély”, amely kétségkívül a legatraktívabb szerkezeti elem. Erőteljesen érződik rajta úgy struktualitás, mint díszítettség tekintetében Feszi Frigyesnek, a Vigadó építőjének hatása.

ZSINAGÓGA ÁLLAPOTA. A Dohány utcai zsinagóga az európai művészet két áramlatának terméke. Magán viseli a romatikus építészet stílus­jegyeit és a keleti ízléskultúrájú historizálás motí­vumait.

Legnagyobb rabbijaink hirdették itt magyar nyel­ven Isten igéjét, tanították az ősi Tant, a hagyo­mány szellemében.¹¹ Hosszúhosszú évtizedek óta az imádság háza, ahol a hívő lélek őszinte fohásszal fordulhatott a Világ Alkotójához, a Mindenható­hoz.

„ 1944ben pedig, amikor leomlott minden gát, el­szakadtak a korlátok, s mindent elöntött a gyilkos gyűlölet árja, a nagy templom oltalom, menedék­helymentsvár lett. A hozzá csatlakozó épületek­kel, a Hősök Templomával és a kultúrházzal együtt

először egy sárgafoltos munkaszolgálatos századnak adott otthont. Az ősi fa­lak tövében »katonai körlet« keletkezett, amely nemcsak a századnak, hanem családtagjaiknak és hozzátartozóinak is menedékhelye lett. Köröskörül az ut­cán forrongott a bosszúvágy, szóltak a fegyverek, — a nagy templom védelme­zőén magához ölel mintegy kétezer halálra szánt üldözött zsidót, és nem enged­te feléjük a vérgőzös gyilkosokat. Szombat beköszöntése idején hétről hétre be­vonultak a templomba a megvédettek és Isten előtt hálát adtak az eddigi meg­menekülésért és további oltalomért imádkoztak. *

E csodálatos nagy épületet 27 találat érte, tetőzetén sérülések tátongtak. De az óriási vérveszteséget szenvedett magyar zsidóság élni akarását, hitét és jövőbe vetett bizalmát bizonyította, hogy a Dohány utcai zsinagógát rendbehozták, s megindulhatott az aktív zsidó élet.

Az elmúlt időszakban a zsinagóga épületének állagát kikezdte az idő vasfoga. A mélybe hulló vakolat nem sebezni, de ölni akar.

Templomunk, amely a világ második legnagyobb zsinagógája, nekünk jelké­pünk, szimbólumunk, utat mutató fáklyaláng. De nemcsak nekünk, a múltat sirató túlélőknek, hanem utódainknak, követőinknek is.

Parancsoló szükség főtemplomunk renoválása, megóvása. Meggyőződésünk, hogy minden testvérünk kötelezettségének érzi, hogy jótékonyság szellemé­ben segítse a rekonstrukciós munkát.

A Magyar Állam és az Emmanuel Foundation (USA) áldozatvállalása, illetve gyűjtőmunkája biztató jel, hogy újból a régi pompájában hirdethessük Isten igéjét a Dohány utcai zsinagógában, amely megújultan is teljesíti történelmi hivatását.

A TEMPLOM MÉRETEI, SZÁMADATAI

1. A templom hossza : 53,1 m

A templom szélessége : 26,5 m

Belső hajója a Szentély emelvényéig 37,9 m hosszú, 24,6 m széles ; belma­gassága 26 m

A Frigyszekrény 8,2 m magas

A templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van

1. Az orgonát 1859ben Schulze Fr. I. és fia paulinzelli (Türingia) gyárában Wöhler Gotthart tervei szerint építették. Ekkor 38 szóló és 6 mellék válto­zata volt, 2 manuállal

1902ben Anyster József és Schweida Rezső átépítette. 1931ben Wehner Géza tervei alapján átépítették. Ma 4 manuál van, és elektro pneumatikus rendszerrel működik.

SZAKKIFEJEZÉSEK

apszis = templomok fő hajójának félköríves vagy szögletes alaprajzú lezárása boltozat = nagyobb távolságok áthidalására is alkalmas, oszlopokra, pillérek ra vagy falakra támaszkodó, íves térlefedő szerkezet. Jel­legzetessége, hogy tégláinak vagy köveinek hézagai az ív sugarainak irányában helyezkednek el. Főbb formái: dongaboltozat (hengeres), keresztboltozat (két donga­boltozat találkozásából keletkezik), tükörboltozat (közepén vízszintes felülettel), hálóboltozat (hálószerűén egymást keresztező bordázattal), legyezőboltozat (legye zőszerűen szétágazó bordázattal). A félgömb alakú bolto­zat a kupola, a kupola és a szögletes tér közötti átmenetet csegelynek nevezzük. A boltozat az ún. boltvállra támasz­kodik, a falban a boltozat támpontjának kihagyott mélye­dés a boltfészek. A boltozat legfelső pontján elhelyezkedő kő a zárókő. (M. Kiss P.)

frigyszekrény = Európában a zsinagógák keleti falán elhelyezett „szekrény”, amelyekben a tórákat tárolják.

kváderezés = homlokzati kőfelületkiképzési mód, szabályos, faragott téglány alakú kövekkel.

menora = a világításra szolgál. Először az egyiptomi kivonulás után a pusztá­ban felállított „miskán” („hajlék”) számára készítette el Becálél, Mózesnak az Isten által adott utasítása sze­rint. Ugyanilyet készítettek a Silóban felállított hajlék és a Salamon által felépített Szentély számára. A menora pon­tos leírása megtalálható Móz. II. 25,32ben. A Szentély menorája hétkarú volt. Annak elpusztulása után megtil­

tották, hogy akár vasból is hétágú menorát készítsenek. Használatban volt öt, hat és nyolckarú menora. Hánuk kákor nyolckarút használnak. A templomok díszítésére is használják a menorát, de égőinek száma vagy nyolc, vagy kevesebb, mint hét. A Második Szentély pusztulása után Titus elvitte a Szentély összes szent edényeit, köztük a me­norát is. Ábrázolása látható Rómában Titus császár dia­dalívén (Jólesz Károly)

párkány = az épületet vízszintesen tagoló építészeti elem rizalit = homlokzatrészlet, az épület homlokzati vonalából emelkedik ki ; tí­pusai : közép, oldal, sarokrizalit

rózsaablak = a templomok nyugati főkapuja felett alkalmazott nagy kör ala­kú ablak

torusz = az oszlopláb tagja trochilus = az oszlopláb tagja tóra = Mózes öt könyve

JEGYZETEK

1. Dr.Büchler Sándor :

A zsidók története Budapesten.

Pest Város Levéltára. Intima 1626.

2. Pest Város Tanácsa jegyzőkönyve.
3. könyv 376. szám.
4. Naményi Ernő :

Célszerűség a zsinagógaépítészetben.

IMIT Évkönyv, 1937. 238—246. p.

4. Dr. Büchler Sándor :

A zsidók története Budapesten.

Budapest, 1901.

5. Katona József:

A 90 éves Dohány utcai templom.

Budapest, 1949.

6. Fülep Lajos, Dercsényi Dezső, Zádor Anna :

A magyarországi művészet története.

Budapest, 1970.

7. Mózes II. könyve 25,8
8. The Synagogues of Hungary.

Imre Heller and Zsigmond Vajda

New York, 1968. 52. p.

9. Csatlosi László :

Belső terek

Budapest, 1983. 32. p.

10. Zsoltárok, 113.3.
11. A zsinagóga rabbijai:

Meisel Farkas Albert Kohn Sámuel

Kayseriing Mayer Hevesi Simon

Fischer Gyula Groszmann Zsigmond Hevesi Ferenc

Herskovits Fábián Katona József

Fisch Henrik Salgó László

Schőner Alfréd

18151867 18411920 18291905 18631943 18611944 18801945 18981952 19071982

1909 1959 19071986

1910 1985 1948

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Roth, Becalel Cecil:

Háumánut hájöhudit

GivátájimRámát Gán, 1974.

2. The Jewish World

Edited by Elie Kedourie, London, 1979.

3. Vadász Ede :

A pesti zsidó templom első ötven éve.

Budapest, 1909.

4. Katona József:

A 90 éves Dohányutcai templom.

Budapest 1949

5. Raj Tamás :

A Dohány utcai zsinagóga

Budapest, 1984.

6. Grossmann Zsigmond :

A pesti kultusztemplom

Magyar Zsidó Szemle, Budapest, 1923. 86—94. p.

7. Goldberger Izidor :

A zsidóság templomépítési készsége.

Blau Emlékkönyv, Budapest, 1926. 187. p.

8. Kempf, Franz Xavér :

Geschichte und Bau des neuen Israelitischen KulturTemples in Pest, 1859

9. Vámos Ferenc :

Feszi Frigyes és kora. Magyar Művészet I. 1925. 353—357. p.

*

> 

I                       |

L          ®        11

■ 1

’J JTOrtTIÜJ!’ uiw Jiaw n> b*ü’ö ö

1